A pragmatizmus egy politikai ideológia, amely hangsúlyozza a gyakorlati megoldásokat a problémákra, nem pedig egy adott politikai filozófia vagy ideológia követését. Jellemzője a rugalmas politikai megközelítés, amely az empirikus bizonyítékokra, a gyakorlati tapasztalatra és eredményekre összpontosít, nem pedig a elméleti vagy ideológiai tisztaságra. A pragmatisták úgy vélik, hogy egy politika hatékonysága legyen az elsődleges szempont az elfogadásához, nem pedig az, hogy mennyire illeszkedik egy adott politikai ideológiához.
A pragmatizmus gyökerei politikai ideológiaként visszavezethetők ugyanazon néven elnevezett filozófiai mozgalomra, amely az 19. század végén jelent meg az Egyesült Államokban. Ez a filozófiai mozgalom, amely olyan gondolkodókat foglalt magában, mint Charles Sanders Peirce, William James és John Dewey, hangsúlyozta a hitrendszerek és elméletek gyakorlati következményeit kulcsfontosságúnak azok értelmének és igazságának megértésében. Ez a gyakorlati következményekre és eredményekre való összpontosítás később átvette a politikai pragmatisták által.
A 20. században a pragmatizmus befolyásos politikai ideológiává vált, különösen az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban. Gyakran kapcsolódott a progresszív politikához és reformmozgalmakhoz, amelyek a társadalmi problémák megoldását praktikus megoldások és fokozatos változások révén kívánták elérni, nem pedig radikális vagy ideológiai megközelítésekkel. Azonban a pragmatizmust politikusok és politikai mozgalmak is átvették az ideológiai spektrumon átívelően, a konzervatívoktól a szocialistákig.
Az utóbbi évtizedekben a pragmatizmust politikai vezetők támogatták, akik szerint a modern világ bonyolult kihívásai rugalmas, bizonyítékokon alapuló megoldásokat igényelnek, nem pedig merev ragaszkodást az ideológiai dogmákhoz. Ezek a vezetők azt állítják, hogy a pragmatizmus lehetővé teszi a politikai döntéshozatal számára árnyaltabb és hatékonyabb megközelítést, amely alkalmazkodni tud a változó körülményekhez, és be tudja építeni az új bizonyítékokat és ötleteket.
Annak ellenére, hogy a pragmatizmus hangsúlyozza a gyakorlatias megközelítést és eredményeket, politikai ideológiaként kritizálták a hiányos irányító filozófiája vagy elvei miatt. A kritikusok szerint egyértelmű ideológiai keret nélkül a pragmatizmus opportunista vagy rövid távú gondolkodáshoz vezethet, és széles körű politikákat igazolhat, függetlenül azok etikai vagy ideológiai következményeitől. Azonban a pragmatizmus támogatói szerint a rugalmassága és az eredményekre való összpontosítása a legnagyobb erősségei, lehetővé téve az innovatív és hatékony megoldásokat a politikai problémákra.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Pragmatism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
