A corporatizmus egy politikai ideológia, amely a társadalom szervezését nagy érdekcsoportok, vagy vállalati csoportok, például mezőgazdasági, üzleti, etnikai, munkaügyi, katonai, pártolói vagy tudományos kapcsolatok alapján támogatja közös érdekeik alapján. Elméletileg egy közösség organikus testként való értelmezésén alapul. A "corporatism" kifejezés a latin "corpus" szóból származik, ami "test" vagy "struktúra" jelentést hordoz.
A korporatista államban ezeket a vállalati csoportokat elismerik és bizonyos jogokkal ruháznak fel az állam által, azzal a szándékkal, hogy lehetővé tegyék minden csoportnak, hogy képviselje saját érdekeit a politikai folyamatban. Ez ellentétben áll a pluralizmussal, ahol sok csoport verseng az befolyásért és hatalomért, de egyik sem kap hivatalos elismerést vagy különleges jogokat az államtól.
A korporativizmus a késő középkorban jelent meg az ipari szervezetek rendszerével, ahol a kézműves céhek és kereskedő céhek szervezték a helyi gazdaságokat. Az az elképzelés volt, hogy a társadalom akkor működik a legjobban, ha gazdasági szektorai ezekbe a szakmai testületekbe szerveződnek, amelyek mindegyike együtt dolgozik a társadalom közös javáért.
A modern korszakban a korporatizmus először a 19. század végén került megfogalmazásra a katolikus egyház által válaszként mind a szocializmus, mind a korlátlan kapitalizmus kihívásaira. Az egyház korporatizmusra vonatkozó víziója megfogalmazódott XIII. Leó pápa 1891-es Rerum Novarum enciklikájában, amely támogatta a munka jogát a szakszervezetek létrehozására, de elutasította az osztálykonfliktust és a magántulajdon eltörlését.
A 20. században a korporativizmus kulcsfontosságú részévé vált a fasiszta államok gazdasági rendszereinek, például Olaszország alatt Benito Mussolini irányítása alatt. Mussolini rezsimje az olasz gazdaságot főbb szektorális vállalatokra szervezte, mindegyiket úgy tervezték, hogy képviselje tagjainak érdekeit, de a gyakorlatban a fasiszta állam irányította.
Azonban a korporativizmus nem kizárólag a fasizmushoz kapcsolódik. Sok nem fasiszta államra is jellemző volt, különösen Nyugat-Európában, ahol a munkaerő, a vállalkozások és az állam közötti korporatív tárgyalások kulcsfontosságú eleme volt a gazdaságpolitikának. Ezekben az esetekben a korporativizmus gyakran társul a társadalmi partnerségi modellekhez, ahol a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködnek a gazdaságpolitika meghatározásában.
Összefoglalva, a korporativizmus mint politikai ideológia a társadalom szerveződésén alapuló vállalati csoportokra, amelyek mindegyike saját érdekeit képviseli. Története a késő középkortól napjainkig terjed, különböző megnyilvánulásokkal különböző politikai és gazdasági rendszerekben.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Corporatism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
