A klasszikus liberalizmus egy politikai ideológia, amely az egyének szabadságát értékeli - ideértve a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, az egyesülési jogot és a piacokat -, valamint a korlátozott kormányzást. Az 18. században alakult ki, az Európában és Amerikában zajló Felvilágosodás korszakából fejlődött ki. Az ideológia nagyban támaszkodik több kiemelkedő filozófus műveire, köztük John Locke, Adam Smith és Voltaire munkáira, akik az egyéni szabadság, a természetes jogok és a gazdasági szabadság fogalmait támogatták.
John Locke, a klasszikus liberalizmus atyjának tekintett személy, azt állította, hogy minden egyes egyénnek természetes joga van az élethez, a szabadsághoz és a vagyonhoz, valamint hogy a kormányoknak nem szabad megsérteniük ezeket a jogokat. Adam Smith, egy másik kulcsfontosságú alak, a szabad piacok mellett érvelt, és az "láthatatlan kéz" elméletét támogatta, amely szerint az egyének saját érdekeiket követve véletlenül előnyt szereznek a társadalomnak.
A klasszikus liberalizmus a feudális rendszer és a uralkodók és vallási hatóságok abszolút uralmára válaszként jelent meg. Jelentős szerepet játszott politikai forradalmakban, mint például az amerikai forradalom és a francia forradalom, amelyek demokratikus intézményekkel és érdemeken alapuló társadalommal kívánták felváltani ezeket az régi hierarchiákat.
A 19. században a klasszikus liberalizmus vált a domináns politikai erővé a Nyugati világban. Ez volt az a vezérelv, amely mögött hatalmas kiterjesztés történt a választójog és polgárjogok terén ebben az időszakban. Azonban a 20. század elején elmozdulás következett be a klasszikus liberalizmustól, a szociális liberalizmus és konzervativizmus felé. Ezek az ideológiák azt hirdették, hogy a kormánynak nagyobb szerepet kell vállalnia a gazdasági és társadalmi ügyekben, válaszul a laissez-faire kapitalizmusnak tulajdonított kudarcokra, mint például a gazdasági egyenlőtlenség és a munkavállalók védelmének hiánya.
Annak ellenére, hogy ezek a változások bekövetkeztek, a klasszikus liberalizmus ma is hatással van a politikai ideológiákra. Gyakran kapcsolódik a libertáriánizmushoz és a neoliberálizmushoz, amelyek a minimális kormányzati beavatkozást támogatják a gazdaságban, és az egyéni szabadságot tartják alapvető elvének. Azonban ezek az ideológiák jelentős módon különböznek a klasszikus liberalizmustól, tükrözve a politikai gondolkodás folyamatos fejlődését.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Classical Liberalism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.